Stressz a kutyáknál

Fontos, hogy visszatérjünk az alapokhoz és elképzeljük, hogy a természet milyennek teremtette a kutyát. Ezután gondoljuk végig, hogyan tudjuk csökkenteni kutyánk stressz-szintjét.

A vadon élő kutyákat vadászat közben rövid ideig tartó stressz érte, és hosszú ideig tartó pihenőket tartottak, amit evéssel és alvással töltöttek. Amikor fenyegetettséget éreztek, megvédték magukat. Néhány kutyafajta, például a vadászkutyák érzékei rendkívül élesek, azonban minden kutya kivétel nélkül úgy fejlődött, hogy vadásznia kellett a túlélésért. Ezt könnyű elfelejteni, de fontos észben tartani.

A stresszt okozhatja félelem, izgalom vagy szorongás. A stressz többféle módon befolyásolja a kutyák szervezetét:például gyengíti az immunrendszerüket, növeli a pulzusukat, gyorsítja a gyomorműködésüket, továbbá megemeli a szervezetükben a szexuális hormonok és az antidiuretikus hormon (ADH) szintjét. A kutyák szervezete adrenalint bocsát ki, és ennek a hormonnak a kibocsátása a kiváltó eseményt követően 2–15 percig tovább folytatódik. Akár napokig is eltarthat, amíg a különféle szintek ismét normál egyensúlyba kerülnek, és ha a kutya folyamatosan stresszhatásnak van kitéve, ez a helyzet viselkedésbeli problémákat és hiperaktivitást okozhat. Az intenzív stresszhatás alatt álló kutyáknál többnyire egészségügyi problémák jelentkeznek, mivel az immunrendszerük veszélybe kerül.

Egy felnőtt kutyának napi 14 óra alvásra van szüksége, a kölyökkutyák és az idősebb kutyák azonban ennél is több alvást igényelnek. A kutyatulajdonosok hajlamosak azt gondolni, hogy a kutyájuk unatkozik, amikor igazából csak pihenésre van szüksége. Fontos, hogy házi kedvenceinknek nyugodt, békés területet biztosítsunk a pihenéshez, és saját helyet alakítsunk ki számukra. A nagyfokú stressz alatt álló kutyák nemkívánatos viselkedést produkálhatnak, például sokat ugatnak, rámásznak más kutyákra, a gazdi lábára vagy párnákra, a lakásba ürítenek, nyugtalanná válnak, vagy túlzottan aktívak lesznek. Az unatkozó kutyák elkezdhetik harapdálni vagy rágcsálni a lakásban lévő berendezési tárgyakat, hogy felhívják a gazdi figyelmét.

Gyakran előfordul, hogy a mentőkutyák a megszokottnál háromszor-négyszer gyakrabban vizelnek az antidiuretikus hormon (ADH) magasabb szintje miatt, azonban amint a kutya beilleszkedik az új környezetébe és a stressz-szintje csökken, a vizelési inger is ritkábbá válik. Egy újabb vizsgálat azt is kiderítette, hogy a kutyák pulzusszáma drámaian megemelkedhet, amikor egy ember közeledik feléjük, holott a stressznek semmilyen látható jelét nem mutatják. A kutyák megnyugtatására különféle termékek és módszerek állnak rendelkezésünkre, és ezek mindegyikét figyelembe kell vennünk, amikor házi kedvenceinkről gondoskodunk. Minden olyan helyzetet ki kell küszöbölnünk vagy el kell kerülnünk, amely stresszt okozhat. A kutyák szeretnek szimatolni, ezért ahelyett, hogy mi vezetnénk őket, hagyjuk, hogy ők vigyenek bennünket sétálni az erdőbe.

A viselkedéskutatók elismerik, hogy a kutyáknak alapvető szükségletük a szimatolás, és azt tanítják a gazdiknak, hogy szervezzenek „szimatoló sétákat”, ahol a gazdik egyszerűen csak követik a kutyáikat, és hagyják, hogy a kutyák szabadon felfedezzék a környéket. Az életstílusunk természetesen nem teszi lehetővé, hogy minden kutyasétáltatás ilyen legyen, azonban heti két szimatolós séta is tökéletes gyakorlat lehet arra, hogy a kutyánkat szellemileg ösztönözzük és engedjük kikapcsolódni.

Sok kutyatartó azt gondolja, hogy a kutyáknak rendkívül nagy mennyiségű mozgásra van szükségük, holott ez nem feltétlenül igaz. A folyamatos labdadobálás például megnövelheti a stressz-szintet, mivel a kutya túlzottan izgatottá válhat. A gazdi végül nemkívánatos viselkedéssel találhatja szemben magát, holott a kutyája valójában nagyobb kihívást jelentő szellemi ösztönzést igényel. A bújócskázós labdajáték jóval hasznosabb, mint a sima kergetőzés. A gondosan megválasztott termékek – például a KONG játékok – segítséget nyújthatnak a kutyák megnyugtatásában, szellemi ösztönzést adnak és enyhítik az unatkozást.